Kicsit elhanyagoltam ezt a helyet mostnaában.Megjegyzem nem direkt volt,csak nem igazán tudtma leírni milyne érzések vannak bennem,vagy hogy ki a felelős ezekért ez érzésekért.Mert igazából erre még a mai napig sem tudom a választ.Valahol én vagyok a felelős,van mikor pedig mások váltják ki belőlem.Ilyen például az az érzés,hogy hiányzik valaki.Valaki,aki nincsen velem.Ez pedig egy olyan valaki,aki végre szeret és elfogad engem,nagy türelemmel.De már az én türelmem is véges,hogy várjak valakire,akiről nem tudom hogy kicsoda,hogy néz ki,hogy hívják.Biztos létezik már Ő csak még messzeire elkerültük egymást:DVelem az a gond,hogy félek az újdonságoktól,és új emberket megismerni.Nem attól parázok,hogy nem olyan lesz,amilyennek elképzeltem,hanem hogy mélyen belémtipor,és összetöri az amúgy is érzékeny szívemet,lelkemet.Félek attól,hogy megismer valamilyennek,aztán valamiért csalódnia kell bennem.Vagy istentudja miért...
Aztán még mindig nyakunkon a gazdasági válság,én is erősen megérzem a hatását egyre jobban,mivel 200 forintból nem nagyon lehet éldegélni sokáig,és egy 19ezres fog se jön ki belőle.Ráadásul itt a karácsony,ajándokot kellen keresni legalább a két kisgyereknek,de nem tudom mi lesz belőle.De ez a szeretet ünnepe,lényeg,hogy együtt vagyunk ilyenkor,amíg csak lehet.Így előre is bolog és békés ünnepeket mindenkinek,azt hiszem,most be kell érjétek ennyivel,de pár kedves szó talán többet ér a legdrágább ajándéknál.
Talán mára ennyi lenne nem nagyon jut eszembe nagyon más,nem akarom ráragyasztani a rosszkedvem senkire sem(Megjegyzem nem vok rosszkedvű,csak kevés a boldogság az életemben,de ez a következő évben meg fog változni,majd figyeljétek meg;))Szép álmokat,vagy jókedvewt ahhoz amit ezután csináltok=)