Újra itt:D

Na ismét itt kis szünet után:)
Mivel kaptma egy reklamációt,hogy nem írok,most gondoltam lökök egy bejegyzést már,mert aztán elfelejtem teljesen és nem írok soha többetxd
Nah szal,akkor kezdem is a beszámolót:
Szerdán megkaptam egy igen kellemetlen letolást a tanulmányis nőtől,hogy miaz hogy nem megyke be konzultációra,mikor ő direkt berendeli a tanárt,és kiadta a papírt is hogy mikor lesz vizsa meg konzultáció...Én erre illedelmes gyerekként szépen válaszoltma neki,hogy én nem tudtam erről,hogy lesz ilyen,azért nem jelentem meg,més nem kaptam meg semmilyen papírt.Aztán megjegyezte hogy minden fent van etr-ben,cska nézni kéne,de most kérdem én,ki az aki napjában többször is megnézi,én tán hétente egyszer nézem,ha eszembe jutxd
Na de ezen lassan túlteszem magam,erre jön egy másik kellemes dolog,miszerint levegőnek néznek a csoporttársaim,és még köszönni se képesek,mikor legalább egy percig áthatóan bámulom,hogy hátha köszön még ha nem ismer fel,de tán eszébe juthatna,hogy talán valahonnét ismerem,ha már ennyire bámul..vagy baltás gyilkos,és azért bámulxdDe én nem nézném ki magamból,inkább a csndes örült típusnak írnám le magam,de ez megint nézőpont és türelem kérdése hogy kiismerjene.De hát az egy iskola nem barátkozásra való,vagy nem tudom mit gondolnak:/Érdekes az emberi természet mindenesetre,életemben nem fogom megérteni őketOo
Elég sokat gondolkozom mostanában azon mihez akarok kezdeni az életemmel...Munka,család,apró változások,mint külsőleg,mint belsőleg,mert lehet nem másokbna van a hiba,hanem bennem.Ezen sokat gondolkoztam,próbáltma változni,de csak annyit értem el vele,hogy beégtem:)Érdekes dolgok ezek,nem sokat tudok hozzáfűzni.
Ja igen,és mindenki gyújtson egy gyertát azért akit szeret,de már nem mondhatja el neki,mert nincsen köztünk,vagy csak azokért akik elvesztették egy kedves szerettüket.De ahogy a mondás szól,csak azok halnak meg akiket elfelejtünk.Vigyázzunk egymásra,mert rövid az élet ahhoz,hogy elpazaroljuk a veszekedésre,és a felesleges dolgokra.Mondjuk ki hogy szeretjük,akkor is ha még sosem mondtuk neki,mert lehet holnap már nem lesz alkalmad rád:)
Lassan le kéne feküdni,mindenkinek jóccakát,majd jövök,és írok tovább kicsit sem érdekes életemről:D